A matematikusoknak szóló elismerésekről, nemzetközi díjakról szólt Molnár Zoltán tanár úr előadása 2019. március 28-án az iskola előadótermében – 130 diák és tanár, érdeklődő előtt.
Alfred Nobel 1895-ben kelt végrendeletében úgy határozott, hogy vagyonának, hagyatékának kamataiból minden évben a legkiválóbb teljesítményt elérő tudóst kell díjazni a fizika, a kémia és az orvostudomány területéről, illetve az irodalom legjelentősebb képviselőit és a világbéke megteremtéséért fáradozó humanistákat is elismerés illeti. A közgazdaságtan legjelentősebb tudósait az 1960-as évek végétől díjazzák. Matematika kategóriában azonban nem létezik Nobel-díj.
Az előadásból kiderült, hogy ennek a döntésnek nem volt köze Nobel szerelmi ügyeihez (bár erről sokszor hallani), inkább a feltaláló matematikához való viszonya lehetett ennek az oka. Nobel ugyanis nem ismerte a felsőbb matematika eredményeit, munkájához nem volt szüksége bonyolultabb matematikai ismeretekre.
Ettől függetlenül időnként kapnak matematikusok, matematikával foglalkozók is Nobel-díjat – igaz, nem matematikait. Bertrand Russel irodalmi munkásságáért (filozófiai, logikai tevékenységéért), Harsányi János pedig a közgazdaságtanban szerzett újításaiért (a játékelméleti alkalmazásokért) részesült ebben az elismerésben.
Kiderült az is, hogy több – a Nobel-díjjal egyenrangú – elismerést kaphatnak a legkiválóbb matematikusok: Abel-díjat, Fields-érmet, Wolf-díjat, Pólya-díjat, Bolyai-díjat. Számos kiváló magyar matematikus is büszkélkedhet ezekkel.
Az előadásban egyéb matematika- és tudománytörténeti érdekességek is elhangzottak.