Több mint 200 érdeklődő gyűlt össze az Elektro Előadóban, hogy meghallgassa Molnár Zoltán tanár úr 16. matematika-népszerűsítő előadását.
Korábban volt már téma a végtelen, a számtan és a zene kapcsolata, G. H. Hardy életműve vagy éppen a felvilágosodás korának matematikája. Most azonban arról volt szó, hogyan lehet a matematikát felhasználni a nyomozások során. Előkerültek filmes és irodalmi utalások (Sherlock Holmes személye a legtöbbször), de a való életből származó példák is igazolták a matematika szerepét ezen a területen.
Ezt és a témaválasztást már az előadás elején megindokolta a tanár úr; Guillermo Martínez, argentin matematikus és író krimijéből, az Oxfordi sorozatból olvasott fel egy részletet: „Minden bűncselekményben kétségkívül ott az igazság, az egyetlen valódi magyarázat minden lehetséges közül; másrészt azonban vannak tárgyi bizonyítékok is, cáfolhatatlan tények, legalábbis olyanok, amelyek – ahogy Descartes mondaná – túlmutatnak minden ésszerű kétségen: ezek volnának az axiómák. Ám itt már ismerős területen járunk. Vajon mi a bűnügyi nyomozás, ha nem egy olyan örökös játék, melynek során feltevéseket gyártunk, az eseményekhez illő lehetséges magyarázatokat gondolunk ki, aztán pedig igyekszünk ezeket bizonyítani? Elkezdtem módszeresen végigolvasni valós bűncselekmények történeteit, átrágtam magam azokon a jelentéseken, amelyeket a törvényszéki orvosszakértők a bíróknak írtak; tanulmányoztam, miként értékelik az egyértelmű tényeket, és miféle érvekkel támogatja meg a bíróság az ítéletet vagy a felmentést? Mint kamaszkoromban, újraolvastam több száz krimit. Lassanként pedig sok apró, érdekes különbség kezdett körvonalazódni: maga a bűnügyi nyomozás esztétikája.”
A modern bűnügyi rendőrségek történetének és a tudományok fejlődésének rövid bemutatása után jöttek a matematikai példák. A logika, az igaz és hamis állítások vizsgálata segíthet a helyes következtetésekben. A fogolydilemma és az esküdtszéktétel a döntési helyzetek nehézségére mutatott rá.
A geometriának is lehet szerepe a nyomozásokban. A lövés- és vérnyomok trigonometriája a helyszínelők munkáját segíti. Az ujjnyomok már több ezer éve azonosítják tulajdonosaikat, de matematikai görbékkel és gráfokkal még könnyebb, gyorsabb és biztosabb ez a folyamat, bár nem mindig hibamentes. A Pitagorasz-tételre pedig már bírósági tárgyalás során is hivatkoztak, akárcsak a Newton-féle lehűlési törvényre, hiszen ezzel megállapítható a halál beálltának időpontja.
A kódok elmélete szintén érdekes, gondoljunk csak E. A. Poe Az aranybogár című novellájára, az Enigma feltörésének történetére. A 2011-es Sherlock Holmes: Árnyjáték című filmhez pedig speciális Fibonacci-számokkal dolgoztak ki rejtjelezést oxfordi matematikusok a film készítőinek felkérésére. Kiderült, hogy ma a prímszámoknak van igazán fontos szerepe a kriptográfiában, az adatok védelmében.
A statisztika és valószínűségszámítás sem maradhatott ki az előadásból. Matematikai kutatások és elemzések segítségével megjósolható, hogy nagy eséllyel ki lesz a gyilkos egy Agatha Christie-krimiben. De a két matematikai terület segíthet sorozatgyilkosok leleplezésében és elfogásában. Az ehhez kifejlesztett Rossmo-képlet Hasfelmetsző Jack korában nagyon jól jött volna.
Végül természetesen a jól ismert bűnügyi játék, a Cluedo nyerő stratégiájáról is volt szó, amelyhez elengedhetetlen a Boole-algebra ismerete. Egy ilyen (a helyes kizárásokon alapuló) játék pedig fejleszti a logikus, a kreatív és a kritikus gondolkodást.
Az előadás végén Molnár Zoltán nyomozásra hívta a hallgatóságot. Hat problémát tűzött ki, amelyek helyes megoldásáért jutalmakat ajánlott fel. Az előadáshoz készült egy összefoglaló, amely megtalálható az mzmatek.com oldalon. A CLUEDO – Nyomozás a matematikával nevű lejátszási lista pedig olyan filmrészleteket tartalmaz a YouTube-on, amelyek jól illusztrálják a matematika nyomozásban betöltött szerepét.
A matematika nemcsak, hogy mindenütt ott van, hanem még figyel is minket. Így zárta előadását Molnár Zoltán tanár úr.
